26 jan. 2021
[1] https://www.industryweek.com/technology-and-iiot/article/21129334/what-will-manufacturings-new-normal-be-after-covid19
[2] https://www.zdnet.com/article/the-future-of-the-technology-industry-after-covid-19/
[3] https://www.china-briefing.com/news/how-covid-19-will-transform-china-fresh-food-industry-investment-opportunities/
[4] https://www.ipsos.com/sites/default/files/ct/news/documents/2020-04/earth-day-2020-ipsos.pdf
[5] https://www.reuters.com/article/us-health-coronavirus-asia-food/asia-pivots-toward-plants-for-protein-as-coronavirus-stirs-meat-safety-fears-idUSKCN224047
A világjárvány következtében az iparágak nagy átalakulásokon mennek keresztül [1] [2] [3]. Emberek milliói élnek továbbra is bezártságban, mások pedig kezdenek már visszatérni a hétköznapi életükhöz. Sokakat foglalkoztat az a kérdés, hogy vajon a változások milyen hatással lesznek majd a jövőre nézve. Az élelmiszeriparban is jelentős átalakulást tapasztalhattunk, de merre is tartunk valójában?
A növényi alapú táplálkozás egyes elképzelések szerint fontos szerepet fog játszani az új világban. A COVID-19 első hulláma alatt az IPSOS interjúkat készített, világszerte összesen 28 000 fogyasztó megkérdezésével: 79%-uk kifejezetten keresi az egészségesebb és környezetbarátabb termékeket [4]. A változó fogyasztói elvárással pedig gyakran együtt jár a növekedés is; Kínában 2018-ban 10 milliárd dollár volt a növényi alapú húspótlók piaca, ez 2023-ra várhatóan 12 milliárd dollárra fog növekedni [5].
Mégis minek tudható be a növényi alapú táplálkozás gyors elterjedése? Egy állatkínzások ellen fellépő helyi közösség kezdeményezéséből indult ki, azóta pedig trenddé nőtte ki magát és számos híresség, többek között Paul McCartney és Miley Cyrus is a növényi alapú táplálkozás elkötelezett híveivé váltak. Ennek hatására nem meglepő, hogy az Instagramon mára már több mint 94 millió #vegan és több mint 28 millió #plantbased hashtaggel ellátott fotó található.
Úgy tűnik, hogy az átalakulást kiváltó tényezők is változnak; mégpedig gyors ütemben. A legutóbbi kutatásokból - mint amilyen a fent említett IPSOS felmérése is - kiderül, hogy a fogyasztók a vásárlási döntéseik meghozatalakor a saját érdekeiken túl, a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe veszik. Erre pedig a növényi alapú alternatíva kínálja az egyik legjobb a megoldást.
A pékségekben és a cukrászatokban a növényi alapú termékbevezetések száma folyamatosan nő. Ha megnézzük az elmúlt 10 év termékbevezetéseit: a pékségeknél 33% növekedés tapasztalható évről évre, a cukrászatoknál pedig 21%. A 2019-es év növekedése igazán figyelemre méltó, talán igaza volt annak a közgazdásznak, aki 2019-et a vegánok évének nevezte?
Ezek szerint a növényi alapú megoldások egészségesebbek? A pusztán növényi alapú ételek fogyasztása nem egyenlő az egészséges táplálkozással. Ha azonban kiegyensúlyozott és tápanyagokban gazdag étrenddel párosul, akkor az kétségkívül hozzájárul az egészséges életmódhoz. Világszerte több száz tanulmány olvasható arról, miszerint az átlagos nyugati étrendhez képest a rostokban gazdag növényi hozzávalókat - például teljes kiőrlésű gabonát, hüvelyeseket, gyümölcsöket és zöldségeket - tartalmazó ételek nagyobb arányú fogyasztása csökkentheti a szívbetegség, az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát [6].
Most pedig térjünk át a fenntarthatóságra. A fogyasztók úgy gondolják, hogy a növényi táplálkozásra való áttéréssel nemcsak a saját és az állatok életkörülményeit javíthatják, hanem a világot is jobbá tehetik vele. Az állati eredetű termékek előállításához sokkal több erőforrás szükséges, mint a növényi alapúakéhoz. Számos tanulmány hívja fel a figyelmet arra, hogy az állati eredetű ételek fogyasztásának csökkentésével a szén-dioxid-kibocsátás, a vízfelhasználás és az óceánokba kerülő hulladék mennyisége jelentősen csökkenthető [1].
A fogyasztók kétségtelenül okkal törődnek az egészségükkel és a fenntarthatóság kérdésével. De vajon ez mennyire lesz tartós? Akkor lehet valaminek hosszú távú hatása egy iparágra, ha azt nemcsak a fogyasztók, de a vállalkozások is egyaránt prioritásként kezelik.
Egy jó példa lehet erre a HACCP (Hazard Analysis and Critical Control Points). Ez egy folyamatmenedzsment rendszer, ami biztosítja a szigorú élelmiszerbiztonsági követelményeknek való megfelelést [8]. A több évtizeden át tartó nyilvános felháborodás és a termékvisszahívások sorozata után a HACCP-t széleskörűen alkalmazzák az élelmiszergyártók valamint a világ több kormánya is kötelezővé tette a használatát [9]. A kezdeményezés pozitív hatással volt a fogyasztók egészségére és higiéniájára. 1985-ben az Egyesült Államok lakossága 237 millió fő volt, ebben az évben több mint 31 000 ételmérgezéses esetet jelentettek. 2017-ben 325 millió főre növekedett a lakosság száma, de kevesebb mint 15 000 bejelentett eset volt. Az élelmiszergyártók drasztikus lépéseket tettek az emberi életek megóvása érdekében, és az adatokból úgy tűnik, hogy ez be is vált.
Sokan kíváncsiak arra, hogy az élelmiszeripari vállalatok vajon ugyanennyi figyelmet szentelnek-e majd a növényi alapú táplálkozásnak? Ha igen, akkor ezt a fogyasztók egészségének megőrzése érdekében teszik-e? Vagy inkább a bolygó védelméért? Esetleg ráhagyják a fogyasztókra, hogy egyedül küzdjenek egy fenntarthatóbb világért?
Az élelmiszeripar hosszú távú hatást gyakorolhat, amennyiben tesz a fenntarthatóságért. Kivárhatjuk, míg a fogyasztók növényi alapú élelmiszereket kezdenek el keresni, vagy proaktívan lépéseket tehetünk azért, hogy finom, egészséges és fenntartható termékeket kínálhassunk vásárlóink számára.
A sütésnél a vaj, a tojás és a tej helyettesítése elsőre nem tűnik könnyű feladatnak. Hogy ebben a segítségére lehessünk, összegyűjtöttük a legfontosabb növényi alapú megoldásainkat:
Íme néhány inspiráló növényi recept, amelyet technológusaink készítettek:
Tegyünk ma egy jobb jövőért! Legyen növényi a jövő!