A fánkhoz több babona is kapcsolódott. A fánkba pénzérmét rejtettek és aki megtalálta a hiedelem szerint nagy gazdagságra, jólétre számíthatott. A Szerémségben, a Vajdaság délnyugati részén úgy tartották, hogy az, aki farsangkor fánkot evett, biztonságban tudhatta a házát, pontosabban annak a tetejét, és még a legerősebb tavaszi széltől sem kellett tartania. A Tiszántúlon a fánk tésztáját hígra készítették el, hogy amikor a forró zsírba belecsurgatják, a kirajzolódó alakzatokból jósolni tudjanak.
