7 jún. 2021
A mikroorganizmusoknak több mint 1 000 fajtája él az emberi testben, melyek többek között a bőrünkön, az orr- és szájüregünkben, valamint a bélrendszerünkben találhatóak meg. Az emberi bélrendszerben él a mikroorganizmusok 90% -a, melyet a bél mikrobiomjának hívunk [1]. A tudósok ez alatt a bélben élő mikroorganizmusok összeségét értik, beleértve a baktériumokat, archeákat, gombákat és azok génjeit. Ezeknek körülbelül az egyharmada az emberek többségénél azonos, míg a fennmaradó kétharmad részük az adott emberre jellemző, így a bél bakteriális profilja éppen olyan egyedi, mint az ujjlenyomat [2]. Az egypetéjű ikrek bár genetikailag 100%-ban azonosak, de a bél mikrobiom összetételük ennek ellenére eltér egymástól [3].
Igaz, hogy nincs két egyforma mikrobiom, de a kutatások arra engednek következtetni, hogy a minél nagyobb számú és a minél változatosabb mikroorganizmus állomány a leginkább ideális. Fontos továbbá az egyensúly, vagyis a „jó” (például a Bifidobaktériumokés a Tejsavbacilusok) és a „rossz” baktériumok (például a Clostridium és a Bacteroides) megfelelő aránya. A bél mikrobiomban található mikroorganizmusok mennyisége és sokfélesége befolyásolja és szabályozza szervezetünk olyan folyamatait, melyek szoros összefüggésben állnak az egészségünkkel (pl.: táplálkozás, tápanyagok hasznosulása, immunrendszer, hormonrendszer működése) [5].
Érdekes módon a nem megfelelő bél mikrobiom nemcsak az emésztőrendszeri megbetegedésekhez kapcsolható - mint például az elhízás, a vastagbélrák, az irritábilis bél szindróma (IBS), az élelmiszer-intolerancia, a mikroelemek hiánya, a magas koleszterin és a májbetegségek -, hanem olyan megbetegedésekhez is, melyek pár évvel ezelőtt még egyáltalán nem voltak az emésztőrendszerhez köthetőek - mint a mentális egészségi problémák (beleértve a szorongást és depressziót is), a gyenge immunrendszer, a bőrbetegségek és a nem élelmiszerhez köthető allergiák.
Ez a megannyi emberi szervezetben élő mikroorganizmus döntő jelentőségű mind testi, mind szellemi jólétünk szempontjából, hiszen nemcsak elősegítik emésztésünket és a tápanyagok felszívódását, hanem az immunrendszerünk 70% -át is kiteszik és az agyműködést is befolyásolják.
Az egészséges bélflóra szövetségesei
Mitől egészséges a bélflóra? Több tényező is közrejátszik, mint például az életmód, a testmozgás, a genetika és a gyógyszerek, amiket szedünk. De attól is függ, hogy mit eszünk. Bizonyos élelmiszerösszetevők, mint például a probiotikumok, a prebiotikumok és a posztbiotikumok aktív szerepet játszhatnak, mivel serkentik a bélben található baktériumok szaporodását, növelik a jótékony baktériumok mennyiségét, valamint a bélflóra sokféleségét.
1. Prebiotikumok
Míg a magas zsírtartalmú étrend (például a nyugati diéta) hozzájárulhat a gyulladásos bélbetegségek kialakulásához, addig a magas rosttartalmú étrend (például a mediterrán étrend) összefüggésbe hozható az egészséges bélflórával, és ezáltal a jól működő immunrendszerrel, az artériás betegségek alacsonyabb kockázatával és a mentális egészséggel [5].
A tudósok már évtizedekkel ezelőtt bebizonyították, hogy a rostok fontosak az egészség szempontjából. Ma már biztosan tudjuk, hogy a napi ajánlott beviteli mennyiség elfogyasztásával (25-30 g) támogathatjuk az egészségünket és jó közérzetünket. Sajnos sokan nem visznek be a szervezetükbe elég rostot, emiatt pedig küzdhetnek túlsúllyal és lelassult emésztéssel összefüggő problémákkal, emellett számos nemfertőző betegség kialakulásának kockázata is nagyobb, mint például rosszindulatú daganatok, cukorbetegség valamint szív- és érrendszeri betegségek [6].
De nem minden rost ugyanúgy fejti ki jótékony hatását. A prebiotikumok például képesek közvetlenül pozitívan hatni a bélflóránkra.A prebiotikus rostokat a „jó” bél mikroorganizmusok képesek feldolgozni, melyek így elősegítik fejlődésüket, egyensúlyban tartva a bél mikrobiomját. Egyszerűen fogalmazva, a prebiotikus rostok az emberi bélben élő jótékony mikrobák táplálékául szolgálnak, ezáltal hozzájárulnak a jó egészséghez. Fontos megjegyezni, hogy bár minden rosttípus jótékony hatású az emberi szervezetre, de nem mindegyiket lehet prebiotikumnak nevezni ... A prebiotikumok vízoldékony rostok, mint például az inulin, a frukto-oligoszacharidok és a galaktooligoszacharidok. Ezenkívül sok más, nem rostos vegyületnek lehet prebiotikus hatása [7].
A legtöbb ember számára a kenyér egy alapvető élelmiszer, melyet naponta fogyaszt. A kenyerek, azon belül is leginkább a teljes kiőrlésű gabonát tartalmazók, a legfőbb rostforrásnak számítottak. A Puratos évtizedek óta arra törekszik, hogy javítsa az élelmiszerek minőségét (ízét, állagát és tápértékét), és támogassa a fogyasztókat az egészséges táplálkozásban. Így nem meglepő, hogy innovációs tevékenységüknek köszönhetően olyan ízletes kenyereket fejlesztettünk ki, amelyek prebiotikus rostokban gazdagok, ezáltal mind a fogyasztókat, mind a bélflórájukat boldoggá teszik!
2. Posztbiotikumok
A posztbiotikumok inaktív baktériumsejtek, sejtkomponensek (például béta-glükánok) vagy a bélbaktériumok által előállított anyagok keverékei (például rövid szénláncú zsírsavak). Jótékony hatással vannak az emberi szervezetre; többek között immunmodulációs, gyulladáscsökkentő, antioxidáns és vérnyomáscsökkentő hatásúak. [8]
A Puratos jelenlegi egészséges bélflóra portfóliójának fókuszában a prebiotikumok állnak, a posztbiotikumok pedig a jövőt jelentik számunkra, mely a közép- és hosszú távú kutatásaink fő területe.
3. Probiotikumok
A joghurtban és más fermentált tejtermékekben megtalálható vagy hozzáadott élő „jó” mikroorganizmusok - probiotikumok – szintén hozzájárulhatnak az egészségünkhöz. A bél egészségében betöltött szerepük ellenére a probiotikumok jelenleg még nem képezik a Puratos kutatásainak témáját. Ennek oka nagyon egyszerű: a legtöbb sütő- és cukrászipari termék hosszan tartó hőkezelésen megy keresztül előállítása során, ezért ezek az organizmusok nem maradnak életben a késztermékekben.
Szeretne többet megtudni? Olvasson tovább: Egészséges bélflóra, kiegyensúlyozottság
- https://www.eufic.org/en/healthy-living/article/the-role-of-gut-microorganisms-in-human-health
- Thursby E, Juge N. Introduction to the human gut microbiota. Biochem J. 2017; 474(11):1823-36.
- https://thegutstuff.com/about/
- https://www.eufic.org/en/healthy-living/article/gut-microbiotas-effect-on-physical-and-mental-health-mynewgut
- Rinninella E, et al. What is the Healthy Gut Microbiota Composition? A Changing Ecosystem across Age, Environment, Diet, and Diseases. Microorganisms. 2019 Jan 10;7(1):14.
- Makki et al. The impact of dietary fiber on gut microbiota in host health and disease. 2018 Cell Host Microbe 23, 6, 705-715
- https://www.nutrition.org.uk/healthyliving/basics/fibre.html
- https://isappscience.org/for-scientists/resources/prebiotics/
- Aguilar-Toalá, J. E., et al. "Postbiotics: An evolving term within the functional foods field." Trends in Food Science & Technology 75 (2018): 105-114.
