A gabonák és a magvak mindig is fontos részei voltak étrendünknek, mivel sok energiát és többféle tápanyagot (például rostokat, fehérjéket, vitaminokat és ásványi anyagokat) biztosítanak számunkra. Ahogy egyre jobban megismerjük az általunk elfogyasztott élelmiszereket, úgy egyre jobban törődünk az egészségünkkel is. A helyes táplálkozás lehetővé teszi, hogy mindenkor kiegyensúlyozottak lehessünk. A csíráztatott gabonaszemek maximálisan kielégítik a fogyasztók egészségesebb termékek iránti igényét.
A következő négy pontban összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a gabonacsírákról, olvasson tovább, ha szeretne többet megtudni róluk!
1. Honnan származnak
A csírázás egy természetes módon lejátszódó folyamat, melynek során a magban lévő csírából új növény fejlődik ki. Az emberek pedig már az ókortól kezdve használják a csíráztatási eljárást a gabona tápértékének növelésére.
A legenda szerint több mint 5 000 évvel ezelőtt a kínai orvosok csíráztatott magvak fogyasztását írták elő több egészségügyi probléma kezelésére. A tengerészek pedig a hosszú utazásaik során gabonacsírákat fogyasztottak, hogy ezzel megelőzzék a skorbutot, a C-vitamin hiányában kialakuló betegséget.
A 2000-es évektől kezdve a fogyasztók egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a gabonacsírák iránt, annak magas tápértéke miatt. Az élelmiszergyártók pedig a fogyasztói igényre felfigyelve számos, csíráztatott gabonát tartalmazó terméket dobtak piacra.
Napjainkban a magvak csíráztatása egy kontrollált folyamat, mellyel egészséges és magas tápanyagtartalmú gabonaszemek állíthatók elő. A gabonaszemeket először vízben áztatják. A páratartalom és a hőmérséklet szabályozása mellett indul el a csírázási folyamat - a magok felszívják a vizet és csírázni kezdenek. A csírázási folyamat végére pedig finom, lédús gabonaszemek válnak belőlük!
2. Miért van fontos szerepük
Ahogy egyre jobban megismerjük az általunk elfogyasztott élelmiszereket, úgy egyre jobban törődünk az egészségünkkel is. A helyes táplálkozás lehetővé teszi, hogy mindenkor kiegyensúlyozottak lehessünk. A 2019-es Taste Tomorrow kutatásunkból kiderült, hogy a fogyasztók 60%-a gondolja azt, hogy egészséges összetevők (például teljes értékű gabona) hozzáadásával az élelmiszerek egészségesebbé tehetők. 30% pedig kifejezetten keresi a magvakat az összetevők listájában! A gyártóknak érdemes kiemelni a termékek csomagolásán a következő összetevőket; gabonaszemek és magvak, rostok, teljes értékű gabonák, dió-, zöldség- és gyümölcsfélék.
A gabonacsírák megfelelnek a fogyasztói elvárásoknak: természetesnek, táplálónak és egészségesnek tekintik őket.
A Canadean (ma GlobalData) által 2015 és 2017 között végzett nagyszabású fogyasztói kutatás (N> 24 500) eredményei is megerősítik azt, hogy a gabonacsírákról valóban pozitív kép alakult ki az emberek fejében. Megkérdezték a fogyasztókat, hogy szerintük a gabonacsírák pozitív hatással vannak-e az egészségükre, és a résztvevők 70% -a igennel válaszolt! A gabonacsírákat a fogyasztók az egyre nagyobb médiavisszhangnak köszönhetően az egészséges életmódhoz kötik.
Az elmúlt 10 évben a gabonacsírákat tartalmazó élelmiszerek száma több mint kétszeresére nőtt! Ez a csíráztatott gabonákat tartalmazó kenyerek számában is érzékelhető, melyek globális piaca közel megduplázódott.
A következő bekezdésekben a csíráztatott gabonák előnyeit vesszük sorra.
3. Hogyan járulnak hozzá az egészséges étrendhez
a. A gabonacsírák teljes értékű gabonának számítanak
Az egyik oka annak, hogy a gabonacsírák egészségesnek tekinthetőek, hogy teljes értékűnek minősülnek (az egyes országok helyi szabályozásától függően). Az American Association of Cereal Chemists International meghatározása szerint azok a csíráztatott gabonák, amelyekben a gabonaszem egyes részei mind megtalálhatóak (korpa, csíra és belső magfehérje) teljes értékűek, ha a magjuk nagyobb méretű a csírák hajtásánál, és a gabona eredeti összetétele nem változott. Ezeket a gabonákat csíráztatott vagy csírázott teljes értékű gabonaként kell megjelölni. Az Európai Unió engedélyezi a csíráztatott gabonák esetén a „rostforrás” vagy „rostokban gazdag” jelzők használatát.
b. Táplálkozás és gabonacsírák
Sokan azt gondolják, hogy a csírázott gabonák több vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak a nem csírázott gabonáknál. Számos tanulmány született már a témában, melyek alátámasztják, hogy gabonatípustól és eljárástól függően egyes vitaminok és ásványi anyagok szintje valóban megnő a csíráztatás hatására. Az eredményeket az European Regulation által meghatározott referencia-beviteli értékekkel összevetve kimutatható, hogy a csíráztatott gabonák kenyerekhez történő hozzáadása ténylegesen növeli a késztermék rost- és mikrotápanyag-tartalmát.
Mivel az eredmények a gabona fajtájától és a csírázási folyamattól függenek, ezért azt, hogy a csíráztatott gabonák vitamin- vagy ásványianyag-tartalma magasabb, nem lehet egyértelműen kijelenteni. Ennek ellenére, a „forrás” vagy a „gazdag” kifejezések használatával fel lehet hívni a figyelmet a gabonacsírát tartalmazó termékek előnyeire. Jó példa lehet erre a Puratos által kifejlesztett többmagvas kenyér, amely több mint 10% csíráztatott gabonát tartalmaz, ezáltal „réz-, cink-, magnézium- és foszforforrás”.
c. A mikrotápanyagok biológiai hasznosulása a gabonacsírákban
Általánosan elfogadott, hogy a csírázott gabona mikrotápanyagainak biológiai hasznosulása jobb a nem csírázott gabonáénál. A teljes értékű gabonák jelentős mennyiségű fitátot tartalmaznak, amelyek megkötik az ásványi anyagokat, így azok az emberi szervezetben nem tudnak felszívódni. A gabona csíráztatásával viszont a természetes módon létrejövő kötések egy része felbomlik. A klinikai vizsgálatok eredményei azt mutatták ki, hogy ezeknek a kötéseknek a felbomlása az ásványi anyagok jobb felszívódását eredményezi a szervezetben. Ezeket az eredményeket azonban tovább kell még tanulmányozni ahhoz, hogy később a fogyasztók felé is kommunikálni lehessen őket.
4. Milyen ízük van
A fentebb említett 2019-es Taste Tomorrow felmérésünkből az is kiderült, hogy a fogyasztók számára fontos, hogy a megvásárolt élelmiszerek egészségesek és frissek legyenek. A legfontosabb döntési kritérium a kenyér vásárlásakor azonban továbbra is az íz. Éppen ezért fontos kiemelni azt, hogy a gabonacsírák nem csak egészségesek, hanem finomak is.
A csírázás során a tápanyagok láncai kevésbé összetett elemekre bomlanak, mint amilyenek a cukrok is. Mindez édes ízt ad a gabonacsíráknak és a belőlük készült késztermékeknek. Ez pedig lehetővé teszi a hozzáadott cukor mennyiségének csökkentését a receptjeinkben!
Ahhoz, hogy kiderüljön, a fogyasztóknak valóban ízlik-e a csíráztatott gabona, a Puratos 2018 decemberében szenzobuszos érzékszervi felmérést végzett. A kutatás eredményei egyértelműek voltak: 73%-a a megkérdezetteknek egészségesnek és 68%-uk ízletesnek találta a gabonacsírákat.
Összegzés
A gabonacsírával készült termékek az élelmiszeripar növekvő szegmensei közé tartoznak. Ami 10 évvel ezelőtt még piaci rés volt, mára már fogyasztói trenddé nőtte ki magát. A siker kulcsa a gabonacsírák pozitív fogyasztói megítélése: a csírázott gabona tápanyagprofilja jobb a nem csírázott gabonáénál, a gabonafajtától és a csírázási eljárástól függően. Jól kommunikálható, hogy a csíráztatott gabona rostban, vitaminokban és az ásványi anyagokban "gazdag", illetve ezek "forrása". A csírázási folyamatnak köszönhetően a gabonaszemek ízvilága még gazdagabbá válik! Pék- és cukrászsüteményekhez adva hozzáadott értékük van, hiszen egészséges megítélésük, különlegességük és nagyszerű ízük a késztermék egészére kihat.
Fedezze fel a csíráztatott gabonáinkat, és vegye fel a kapcsolatot Puratos termékszakértőjével!
